A FUEV /Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója, a KENF /Közép-európai Népcsoportok Fóruma/ és a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ közösen elkészíti a kisebbségben élő magyarok közös autonómiatervezetét. Borbély Imre, az RMDSZ alelnöke a mostani tanácskozás részvevője más az RMDSZ harmadik kongresszusa előtt közzétette az önrendelkezés megvalósítására vonatkozó javaslatát. Minderről Neumann Ottó ironikusan írt, az egészet Nagy Tervnek nevezte, hozzátéve, a szomszédos országok úgysem egyeznek bele. Szerinte ez elfordulás a romániai valóságtól. /Neumann Ottó: A Nagy Terv. = Magyar Hírlap, ápr. 28./
1993. május 27.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök kifejtette, hogy az SZKT fontos, döntéshozó szerepét nem sikerült tudatosítani sem a közvéleményben, sem a tanácstagokban. Remélte, hogy az autonómia-tervezeteket meg lehet vitatni a tanácskozáson, ki kell dolgozni a belső önrendelkezést lehetővé tevő törvényjavaslatokat, ez lenne az első lépése a nemzetiségi törvénynek. Minderre nem került sor. Borbély Imre, az SZKT Állandó Bizottsága alelnöke szerint a jelenlegi helyzet természetes velejárója a demokráciának. Arra van szükség, hogy a romániai magyarság kellő határozottsággal tegye le a román kormány asztalára a követelménycsomagot. Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője hangsúlyozta, tudomásul kell venni, hogy az SZKT megalakulásának a kezdetén tart. /Vélemények az SZKT-ről. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./
1993. július 21.
Bálványosfürdőn, a szabadegyetemen júl. 21-én Tőkés László püspök tartott előadást. Az ellenzék, a Demokratikus Konvenció /DK/ tevékenységét elemezte, példákkal bemutatva, hogy a kisebbségi kérdésben rendre magára hagyta a DK az RMDSZ-t, nem állt ki mellette. Borbély Imre szerint a román ellenzék és az RMDSZ között mindig addig lehetséges az egyetértés, amíg a nemzeti kérdés nem kerül terítékre. Nemcsak a kormánypártnak, hanem a DK-nak sincs átfogó kisebbségi politikai programja. "Három év óta, ha parlamenti csoportot támadnak, az az RMDSZ - írta Kónya-Hamar Sándor -, és az ellenzék nem mindig állt ki mellettünk, azazhogy majdnem soha - Ugyanakkor viszont elvárnák, hogy mi mindig velük tartsunk." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./ Szinte kivételesnek kell tartani néhány jeles román demokrata - Doian Cornea, Octavian Buracu, Smaranfa Enache - állásfoglalását. Eljött az ideje annak, hogy a DK felülvizsgálja nemzetiségi politikáját. /Tőkés László: Próbára tettem a Konvenciót? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./
1993. augusztus 14.
A III. RMDSZ-kongresszuson leköszönt tizenegy tagú Országos Elnökség 9 tagja /Kolumbán Gábor, Szőcs Géza, Beder Tibor, Béres András, Borbély Imre, dr. Csapó József, Patrubány Miklós, Takács Csaba, Toró T. Tibor/ közös nyilatkozatban tájékoztatta az RMDSZ testületeit arról, hogy nem volt tudomásuk Borbély László, Frunda György és Tokay György tárgyalásairól, a hatalommal folytatott titkos egyezkedéseiről. Ez azt jelenti, hogy semmilyen mandátummal nem rendelkeztek, ahogy azt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is kifejtette. Mindnyájan sérelmezik, hogy Borbély László, Frunda György és Tokay György többször azt nyilatkozta, hogy tárgyalásukról tájékoztatták az RMDSZ vezetőségét. Többször előfordult, hogy Domokos Géza volt elnök csak késve tájékoztatta az elnökséget. Visszatekintő tájékoztatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14-15./ A volt Országos Elnökség elnöke Domokos Géza volt, az egyik érintett, Tokay György pedig elnökségi tag volt.
1993. szeptember 14.
Borbély Imre, az SZKT alelnöke magánemberként részt vett Horthy Miklós újratemetésén. Horthy tisztességes magyar ember volt, nyilatkozta, meggátolta - amíg kezében volt a hatalom - a zsidók deportálását. Reméli, hogy jelenléte ellensúlyozza a szervezeten belüli kedvezőtlen jelenségeket, a hatalomhoz való túlzó közeledést. "...rá kell mutatni a valódi magyar értékekre, céljainkra, és ezekhez kell hűségeseknek lennünk." /Borbély Imre: A "sőt" szimbóluma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./
1993. szeptember 24.
Bányai Péter kifejtette, hogy a szélsőjobb a legnagyobb veszély. A szélsőjobb "egyre nyíltabban jelentkezik az RMDSZ-ben is. A legegyértelműbben Borbély Imre nyilatkozatában, Horthy Miklós temetésén való részvételével kapcsolatban." Borbély Imre, az SZKT alelnöke Horthy Miklóst tisztességes magyar embernek nevezte, aki összetartotta a magyar nemzetet. Bányai Péter idézte a népi írókat, akik elítélték a Horthy-rendszert, idézte Bibó Istvánt, Bajcsy-Zsilinszky Endrét és Teleki Pált. Borbély Imre azt írta: "A Horthy-temetés mérföldkő " Jelenlétemmel hozzájárulok ahhoz, hogy az erdélyi magyarság ébredjen fel." Bányai Péter személyesen is érintett, írta, mert nagyanyját Auschwitzban "elégették". Bejelentette, hogy nem vesz részt az SZKT ülésén, mert nem maradhat szövetségben olyan emberekkel, akik így gondolkoznak. Egyelőre felfüggeszti SZKT-tagságát és reménykedik abban, hogy megtisztítják az RMDSZ-t a szélsőséges jobboldaliaktól. /Bányai Péter: Vétkesek közt cinkos, aki néma (avagy miért nem veszek részt az SZKT marosvásárhelyi ülésén). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ Borbély Imre nyilatkozata: szept. 14.
1993. szeptember 25.
Borbély Imre terjedelmes írásában összegezte a Neptun-vitát. A tárgyalások titkosak voltak, mert az Országos Elnökség hivatalosan soha nem értesült a tárgyalásokról. Az SZKT nem vitatta meg: részt vegye-e az RMDSZ a PER-en, mi legyen az álláspont, ki képviselje a szövetséget. Az elért eredménynek ára: a hatalomnak először sikerült tárgyalókészséget tanúsítania. egyúttal visszautasítani a legitim tárgyalópartnert. Tokay György a Le Monde Dipomatique-ben /1992. nov./ olyan erdélyi magyar radikális szárnyról regélt, amely még a fegyveres harctól sem riad vissza. Trianon óta a román kormányok mindent elkövettek a romániai magyarság beolvasztásáért. A kisebbségi politizálás célja az asszimiláció késleltetése. A határmódosítás, a revízió nem tartozik az erdélyi politikai realitások közé. A független Erdély a magyaroknak a társnemzeti státuszt jelentené, de Erdélynek nincs saját hadserege, így bármilyen szakadár politika kudarcra van ítélve. A belső önrendelkezés nem engedményeket vár, hanem jogokat követel. - Domokos Géza vonala egyértelműen kisebbségi politikát folytatott. A kisebbségi politikusok a politikai tevékenység egyetlen színterévé kívánták tenni a parlamentet. Az autonomista politikusok viszont a társadalom néplélektani felkészítését és a külföldi erők bevonásával történő nyomásgyakorlást tartják eredményesnek. Borbély Imre a kisebbségi politikát űzőknek a szemére vetette, hogy engedményekből soha nem lesz jog. Az elfogadott engedmények számával együtt nő a függőség. - A Nemzeti Kisebbségi Tanács kirakatintézmény, felállítása volt a PER egyik fő célja. / Borbély Imre: Neptun. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./
1993. szeptember 25.
Fey László vitába szállt Borbély Imrével Horthy Miklós megítélését illetően. Fey szerint helyes, hogy az RMDSZ nem küldött hivatalos képviselőt az újratemetésre. /Fey László: Hamis glória. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./ Borbély Imre írása: szept. 14-i jegyzet.
1993. szeptember 29.
Szept. 29-én frakcióvezető választást tartott az RMDSZ képviselőházi csoportja, Tokay György lett az elnök, Bárányi Ferenc és Borbély László az alelnökök. A frakció kilenc tagja /András Imre, Birtalan Ákos, Borbély Imre, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő, Sinkó István, Szilágyi Zsolt, Varga Attila és Zsigmond László/ kivonult az ülésről és nyilatkozatban tiltakozott a döntés ellen, hozzátéve, hogy tudomásul veszik a többség akaratát, de emlékeztettek az SZKT szeptemberi állásfoglalására: a Neptun-üggyel kapcsolatban Tokay György és Borbély László képviselők politikai hibát követtek el. A szenátusi RMDSZ-csoportban korábban volt már választás, melynek eredményeként Verestóy Attila lett az elnök és Kozsokár Gábor az alelnök. /Mózes Edith: Kivonulás a frakcióvezető-választásról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./
1993. október 5.
Borbély Imre a képviselőház okt. 5-i ülésén megemlékezett az 1848-as forradalomról és kérte, adózzanak egy perces felállással a 13 aradi vértanú emlékének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9-10./ A Ház mintegy kétharmada felállt, közben Petre Turlea "független" képviselő kijelentette, hogy a tisztelt ház nem emlékezhet meg "40 000 román gyilkosairól". Ezután új javaslat született: emlékezzenek meg a forradalom összes áldozatáról, beleértve a 40 000 románt is. Takács Csaba képviselő visszautasította Petre Turlea magyarellenes vádaskodásának jogosságát. /RMDSZ Tájékoztató. = Temesvári Új Szó (Temesvár), okt. 7./
1993. október 6.
Fey László elítélte Borbély Imre Neptun-cikkét /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./, azt állítva, hogy Borbély Imre írásában nem vesz tudomást a román ellenzékről, de a román népről sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
1993. október 10.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete jelzéseket kapott a magyar sajtóban elkövetett vétségekről. Ezek között volt az, hogy a Romániai Magyar Szó pénzt kért Borbély Imre parlamenti képviselőtől Neptun című tanulmányának közléséért /szept. 25-i szám/, miközben az első oldalon megkezdett írás mellett olyan cikket közöltek, amely Borbély Imrét támadja. Cseke Gábor elmagyarázta, hogyan járt el lapja. Borbély Imre kérte, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésének napján közöljék Neptun című tanulmányát. Cseke szerint a Neptun-üggyel kapcsolatban a lap már-már torkig lakatta olvasóit és nem volt szándéka ismét elveszni a részletekben. Az újságíró szerint csak egy megoldás volt, a szerző politikai reklámként ajánlja fel a szöveget és ezért fizessen. Borbély Imre elfogadta az ajánlatot. A lap 130 ezer lejt kért a cikk megjelentetéséért és még részletezte Cseke Gábor, hogy ez milyen méltányos összeg. /Cseke Gábor: Politikai reklám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ Kiegészíthető Cseke Gábor írása azzal, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa éppen a Neptun-ügyet tárgyalta, tehát nem lehet szó arról, hogy mindezzel torkig lakatták az olvasókat. Borbély Imrét támadó cikk: Fey László: Hamis glória. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
1993. október 13.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete jelzéseket kapott a magyar sajtóban elkövetett vétségekről. Ezek között volt az, hogy a Romániai Magyar Szó pénzt kért Borbély Imre parlamenti képviselőtől Neptun című tanulmányának közléséért /szept. 25-i szám/, miközben az első oldalon megkezdett írás mellett olyan cikket közöltek, amely Borbély Imrét támadja. Cseke Gábor elmagyarázta, hogyan járt el lapja. Borbély Imre kérte, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésének napján közöljék Neptun című tanulmányát. Cseke szerint a Neptun-üggyel kapcsolatban a lap már-már torkig lakatta olvasóit és nem volt szándéka ismét elveszni a részletekben. Az újságíró szerint csak egy megoldás volt, a szerző politikai reklámként ajánlja fel a szöveget és ezért fizessen. Borbély Imre elfogadta az ajánlatot. A lap 130 ezer lejt kért a cikk megjelentetéséért és még részletezte Cseke Gábor, hogy ez milyen méltányos összeg. /Cseke Gábor: Politikai reklám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. okt. 13./ Kiegészíthető Cseke Gábor írása azzal, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa éppen a Neptun-ügyet tárgyalta, tehát nem lehet szó arról, hogy mindezzel torkig lakatták az olvasókat. A Borbély Imrét támadó cikk: Fey László: Hamis glória. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. szept. 25./
1993. október 21.
Borbély Imre, az SZKT alelnöke részt vett Horthy temetésén és utána tett nyilatkozata /A "sőt" szimbóluma, Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ heves reakciót váltott ki. Borbély Imre Horthy Miklós pozitív oldalait emelte ki, a negatív oldalnak könyvtárnyi irodalma van. Borbély Imre kifejtette, hogy nézetei Antall József miniszterelnökéhez áll közel, aki történész is. Antall József Horthyról vallott nézete a Heti Magyarország szept. 3-i számában megjelent interjúban olvasható. Borbély Imre úgy látja, hogy az elmúlt 40 év beidegződései tovább hatnak a lelkekben. Borbély Imre megérti Bányai Péter fájdalmát és ezzel magyarázza cikkének elrugaszkodott hangnemét. Borbély Imre kezdeményezte a zsidó mártírokra való emlékezést Kolozsváron a Szent Mihály templomban, majd okt. 5-én ugyancsak ő kezdeményezte a parlamentben az egyperces néma felállást az aradi vértanúk emlékére. Borbély Imre a tárgyilagos, nyílt, legitim tárgyalások híve, ez segít a román-magyar viszonyban. A dialógust, a magyar-román kerekasztalt már évek óta sürgeti Tőkés László tiszteletbeli elnök. /Gazda Árpád: Beszélgetés Borbély Imrével, az SZKT alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ Bányai Péter cikke: szept. 24-i jegyzet.
1993. október 22.
Cseke Gábor Politikai reklám /Romániai Magyar Szó, okt. 13./című vezércikke iskolapéldája lehet annak, hogyan lehet rossz fényben feltüntetni egy becsapott ügyfelet, szögezte le Borbély Imre. Cseke Gábor azt állította, hogy Borbély Imre képviselő politikai reklámra igénybe vett egy újságoldalt. Borbély Imre Gyarmath János főszerkesztővel folytatott beszélgetésben el sem hangzott a politikai reklám. Gyarmath János csak azzal érvelt, hogy a terjedelmes tanulmányok kedvezőtlenül befolyásolják a lap eladhatóságát. Erre ajánlotta fel Borbély Imre, hogy kifizeti az oldal önköltségi árát. A képviselő megállapodott arról, hogy írása az első oldalon jelenik meg. Ezzel szemben írását az első oldal alsó felében kezdték el és az oldal fő helyét a személyét támadó cikk töltötte be. Borbély Imre dolgozatának negatív manipulatív szerkesztését sérelmesnek tartja. Ugyanúgy azt, hogy utólag politikai reklámnak minősítették írását. Borbély Imre Neptun című tanulmányában /Romániai Magyar Szó, szept. 25./ azt akarta bemutatni, hogy hol hibáztak a neptuni hármak. /Borbély Imre: Tisztázó céltanulmány ? nem politreklám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
1993. október 25.
Borbély Imre RMDSZ-képviselő hangsúlyozta, hogy a neptuni hiba a központi kategóriája a politikai engedmény. Innen jutott el oda, hogy élesen kettéválasztotta a kisebbségi, illetve az autonomista politizálást. Radikális lépés volt az 1992 októberi Kolozsvári Nyilatkozat, ezt mindenki megszavazta, tehát nem volt sem mérsékelt, sem radikális. Ezzel véget vetett a korábbi szembeállásnak. Tehát nem mérsékeltek és radikálisok között kell keresni az alapvető különbséget. A kisebbségi politikus elfogadja a politikai kisebbségi állapotot. Az autonomista politikus nem fogadja el a politikai kisebbségi létet. Borbély Imre meghatározta az autonomista politika lényegét: teljesen vagy részben megszüntetni a politikai kisebbségi állapotot. Teljesen megszüntetni: a kiválást jelenti, részben pedig a politikai önrendelkezést, amelynek legmagasabb szintje a társnemzeti státus. Az autonomista politizálás kizáró feltétele az engedmények megkötése a hatalommal. Az engedmény ugyanis visszavonható. - Nagy mulasztás, hogy nem hoztak létre egy magyar bankot. Ugyancsak mulasztás, hogy nem történt meg a magyar privát felsőoktatás kiépítése. A jövőben határozott állásfoglalásokra lesz szükség, ennek kezdete az RMDSZ memoranduma, mely valódi autonomista helyzetteremtő politikai lépésnek minősíthető. /Román Győző: Borbély Imre képviselő Nem akar másodrendű állampolgár lenni. = Orient Expressz (Bukarest), okt. 25-31./
1993. november 1.
Borbély Imre RMDSZ-képviselő az önrendelkezési elvnek a Kárpát-medencében történt jelentkezését elemezte, visszatekintve a kezdetre. Elmondta, hogy az önrendelkezés gondolata már az RMDSZ megalakulásakor felvetődött. Az első kísérlet Katona Ádámnak és csoportjának a fellépése volt 1991-ben, az 1848.as agyagfalvi székely nemzetgyűlés évfordulója kapcsán. Voltak román autonomista törekvések is. Borbély Imre úgy látja, hogy az erdélyi magyarságnak programjába kell iktatni a területi autonómiát, hogy legyen tárgyalási alap. Megállapította, hogy Felvidéken és Délvidéken is léteznek kollaboráns irányzatok. A Felvidéken egy magát liberálisnak nevező polgári párt mintapéldánya a politikai asszimilációnak. Ez a párt szlovák politikát folytat magyarul. Délvidéken is vannak kollaboráns politikusok. Romániát illetően a Groza- féle politika azt az illúziót keltette, hogy a hatalom kiszolgálásával lehet segíteni. Ezt a magatartás nevezi Borbély Imre jó értelemben labanckodásnak. Sokan úgy tüntetik fel, mintha Erdélyben individualisták és kollektivisták állnak szemben egymással. Ez nem igaz. Az 1992 októberi Kolozsvári Nyilatkozat az önrendlekezésről megadta az irányt. /Beke György: Önrendelkezés a Kárpát-medencében. Beszélgetés Borbély Imre RMDSZ-képviselővel. = Orient Expressz (Bukarest), nov. 1-7./
1993. november 23.
Az Erdélyi Szövetség Füzetei zsebkönyvsorozat első három kötete napvilágot látott. Az első Köteles Pál /1927-1991/ Erdélyből Magyarországra áttelepedett író, publicista, az Erdélyi Magyarság főszerkesztője írásaiból válogatott, a második Pomogáts Béla Ezredvég című tanulmánya, a harmadik Beke György Egyetlen út: az önrendelkezés címen interjúk, dokumentumok gyűjteménye. Az interjúkban többek között Duray Miklós /Pozsony/, Dupka György /Ungvár/és az erdélyi Borbély Imre gondolatai olvashatók. Az Erdélyi Szövetség Füzeteit a Budapest-Ungvár közös bejegyzésű Intermix Kiadó jelenteti meg. /t. o. j.: Eskütételek az önrendelkezésre. = Új Magyarország, nov. 23./
1994. január 11.
Az RMDSZ gyergyói területi szervezete jan. 4-5-én politikai kerekasztalt szervezett a gyergyói medence több településén. Minden faluban örültek a megbeszélésnek, sajnálták, hogy eddig ilyen nem történt. Gyergyószentmiklóson jan. 6-án András Imre és Borbély Imre képviselők is megjelentek a megbeszélésen. Borbély Imre felvázolta a bel- és külpolitikai helyzetet, amelyben az RMDSZ politizálni tud. E konszenzusnak lényeges aspektusa az Antall József-i kormánypolitika, amely először vállalt felelősséget 15 millió magyarért. Az RMDSZ támogatja Románia NATO-tagsági törekvéseit. András Imre képviselő a hagyományos közösségek értékválságáról beszélt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
1994. január 22.
Borbély Imre RMDSZ-képviselő tiltakozott az ellen, hogy a Romániai Magyar Szó eltorzítva és félrevezető szerkesztői kommentárral közölte arról szóló sorait /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./, hogy kormánypárti támadás készül képviselőtársa, Kónya-Hamar Sándor ellen, helyébe egy kormányhű képviselőt szeretnének bevinni a parlamentbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22-23./
1994. január 27.
Az amerikai körúton levő Frunda Györgyöt Borbély Imre RMDSZ-képviselő képviselte az Európa Tanács /ET/ közgyűlésén. Borbély Imre jan. 24-én találkozott Catherine Lalumiére asszonnyal, az ET főtitkárával, majd jan. 25-én felszólalt Strasbourgban, az ET közgyűlésén. A délszláv menekültproblémával foglakozva kitért a romániai magyarság problémáira is, hangsúlyozva a politikailag elismert közösségi autonómiák kiépülésének fontosságát. "A térség nemzeti kisebbségi problémáira vonatkozó átfogó rendezési koncepciónak tartalmazni kell az érintett közösségeknek sorsukat eldöntő tárgyalásokon vétójoggal való részvételét, valamint a megkötött szerződések betartásának nyugati garanciáit." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
1994. január 31.
Tőkés László meghívására Romániába látogatott Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke. A területi és közösségi autonómia esélyeit vitatták meg. Duray Miklós a helyi önrendelkezés szavatolását elengedhetetlennek mondta a térség felzárkózása szempontjából. – Román politikai körökben elégedetlenséget váltott ki Borbély Imrének az ET parlamenti közgyűlésén elhangzott felszólalása. A kormány lapja, a Vocea Romaniei kifogásolta Borbély Imre állítását, hogy az autonóm közösségek létrehozása jelentené a legbiztosabb módját annak, hogy minden állampolgár számára szavatolják az identitás szabad megválasztását. /Bogdán Tibor, Bukarest: Duray Miklós Erdélybe látogatott. = Magyar Hírlap, jan. 31./
1994. február 10.
Febr. 10-én a Képviselőházban Turlea képviselő interpellációjában elítélte a külföldi román- és Antonescu-ellenes kampányt, személy szerint pedig Moses Rosen főrabbit. Tokay György RMDSZ-képviselő a kormányhoz címzett interpellációjában a Vocea Romaniei kormánylapnak azt a cikkét tette szóvá, amelyik azzal vádolja az RMDSZ parlamenti frakcióját, hogy az 1918 előtti határokat akarja visszaállítani. Az egyik képviselő pedig Borbély Imre RMDSZ-képviselőt nevezte románellenesnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
1994. március 9.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ etikai bizottsága kivizsgálta Borbély Imre képviselő tanulmányának közlését a Romániai Magyar Szó 1993. szept. 25-i számában. A lap etikai vétséget nem követett el, de körültekintőbben járhatott volna el, objektivitása nyilvánvalóbb lett volna, ha nem illeszt a szövegtesthez más írásokat /Fey László cikkét/. Borbély Imre kérésére a MÚRE megvizsgálta a Romániai Magyar Szó 1994. jan. 19-i számában közölt hírt. A lap gondatlanul járt el, mert megkérdőjelezte a képviselő állításait. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell. márc. 9./
1994. március 15.
Márc. 15-én a parlamentben Borbély Imre RMDSZ-képviselő először román nyelven méltatta az 1848-as forradalom jelentőségét, majd mondanivalóját magyarul is összegezte. Amint megszólalt anyanyelvén, a képviselők dühödten kiabáltak, a demokrata párti házelnök többször megvonta tőle a szót, majd kikapcsolta a mikrofont. P. Turlea azonnal reagált, az állítva, hogy a románság számára nemzeti tragédia márc. 15-e. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
1994. március 17.
Felháborodottan fogadta több román lap azt, hogy Borbély Imre képviselő márc. 15-én magyarul szólalt meg a román parlamentben. A Cronica Romana szerint ez provokáció, kihívás, pimaszság. A Petre Roman vezette Demokrata Párt lapja, az Azi Meghiúsított provokáció címen gúnyosan ír a kísérletről, amit éppen a demokrata párti elnök szakított félbe azzal, hogy kikapcsolta a mikrofont. /Új Magyarország, márc. 17./
1994. március 17.
Az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai márc. 17-én bukaresti sajtóértekezletükön összegezték márc. 15-e tapasztalatait. Márc. 15-e a magyarság nemzeti ünnepe, a piros-fehér-zöld a magyarok zászlója, a Himnusz minden magyarok himnusza, szögezte le Szabó Károly szenátor. Az erdélyi magyarság józansága és a románok toleranciája a márc. 15-i rendezvények alkalmával cáfolta a rémhírterjesztőket, nem volt semmilyen incidens. Marosvásárhelyen a legnagyobb rendben zajlott le az ünnepség, 10 ezer ember jelenlétében, előtte három nappal a Vatra Romaneasca elnöke uszító nyilatkozatot tett, amely a Btk-ba ütköző, ezért az RMDSZ az ügyészséghez fordult. - Borbély Imre képviselőt nem engedték, hogy felszólalását magyarul is összefoglalja, pedig pár hónapja egy szerb képviselő anyanyelvén méltatott egy történelmi eseményt, amiért a honatyák tapssal jutalmazták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
1994. március 23.
A képviselők nem voltak hajlandók meghallgatni Borbély Imrét, amikor márc. 15-én magyarul megszólalt, lehurrogták, kifütyülték, megvonták tőle a szót. Az RMDSZ az erdélyi magyarság fennmaradásáért küzd, azért, hogy Erdélyben ötszáz év múlva is egy remélhetőleg gyarapodó magyar közösségben éljen, felelte Borbély Imre arra a kérdésre, hogy miért szólalt meg magyarul. "...megmaradásunk egyenes függvénye a szabad nyelvhasználatnak." Kétszer is elkezdett magyarul beszélni, ezt kéznyújtásnak is lehetett tekinteni, mindkétszer durván visszautasították. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./
1994. március folyamán
A Korunk márciusi számát az RMDSZ-nek szentelte. Salat Levente, a Korunk főszerkesztő-helyettese írta a vitaindítót /A bénultság természetrajza. Vitairat az RMDSZ-ről/, ebben igazságtalanul elmarasztalta a szervezetet, pontokba szedve kifogásait /az RMDSZ világosan megfogalmazható célok kidolgozása helyett szimbolikus politikát folytat, a romániai magyarság helyzetét a románok megkerülésével akarja rendezni, stb./. A vitairatra válaszolók szinte mind elvetették Salat Levente téziseit. Tőkés László megkérdezte, hogy a bírálók miért nem vesznek részt az RMDSZ küzdelmeiben. A félreállók "kívül-és felülállásuk vélt igazával fosztják meg közösségünket igazán szükséges szolgálatukról." "A több évtizede tartó magyarellenes diszkrimináció és a kommunista kontraszelekció által meggyengített, a numerus clausus, a beolvasztó politika és a kivándorlás által megtizedelt, megötödölt kisebbségi népközösségünk" alig képes megfelelő embereket állítani az egyes helyekre. Bodó Barna hangsúlyozta, hogy a "megállapításokkal külön-külön is van vitatkozni valónk." Markó Béla kifogásolta, hogy csak a jelent vizsgálja a vitairat, holott "az elmúlt négy esztendő igazi értékelését csak az elmúlt negyven esztendő valódi elemzése nyomán lehetne elvégezni. Ritkán beszélünk arról, hogy milyen állapotban érte meg 1989 decemberét ez a magyar közösség: kivéreztetve, megcsúfolva, tönkretéve." Szőcs Géza a politikai kultúra teljes hiányáról, a szellemi-morális kivérzettségről írt. Olyan politikusok kellenek, akiknek történelmi helyzetfelismerő és helyzetalakító képességük van. Domokos Géza kijelentette, nem vesz részt a vitában /bár hozzátette, hogy a Salat-írás "elégtétellel töltötte el"/, hogy ne hangozzék el: "álliberálisok fognak össze neokommunistákkal /ez én lennék/ az igazi, felelős magyarok, a következetes autonomisták - Borbély Imre vesszőparipája -, a csalhatatlan Tőkés László követői ellen." /Korunk (Kolozsvár), 1994. 3. sz./
1994. július 19.
Nits Árpád feltette a kérdést, miért olyan zajosak, botrányosak a kilépések és miért olyan csendesek a visszasomfordálások? A legutóbbi SZKT-ülésen történt kilépésről vezércikk sugallta, hogy ez maga a megoldás. Egy másik SZKT-tag viszont nyilvános feljelentést közölt egyik kollégájáról Horthy temetésével kapcsolatban és kijelentette, amíg ez a kolléga az SZKT tagja, ő nem vesz részt az üléseken. Ennek ellenére most megjelent az SZKT-ülésen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ Kántor Lajos júl. 10-i ülésen történt kilépéséről van szó. A vezércikk: Miklós László: Nincs felelet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Bányai Péter jelentette ki /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. szept. 24./, hogy nem vesz rész az üléseken, amíg azokon jelen lesz Borbély Imre, akinek cikkében /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. szept. 14./ az szerepelt, hogy Horthy tisztességes magyar ember volt.
